Kedvellek �m, ha ez nem is l�tszik...

-Matt... - sz�l�tottam meg, amikor m�r biztos voltam benne, hogy � sem tud elaludni.
-Mi van? - k�rdezte bunk� szavakkal, nem bunk� st�lusban.
-Milyen �rz�s embert �lni?

M�r r�g�ta �rdekelt a t�ma, de sosem mertem megk�rdezni. Kev�s olyan pillanat volt, amikor Matt vele egyenrang�k�nt kezelt. T�bbnyire csak akkor, amikor v�mp�rk�nt, vagy f�rfik�nt kiel�g�lt, de ezekben az id�pontokban �ltal�ban nem szoktunk besz�lgetni. Amikor �jszakai vad�szatr�l j�tt haza, t�bbsz�r j�tt be hozz�m aludni, de ritk�n volt ott reggel is, mire fel�bredtem.

-Eml�kszel, amikor azt mondtam, hogy mi megb�rjuk k�l�nb�ztetni a v�mp�rokat �s az embereket els� r�n�z�sre is? - k�rdezte, fel�m fordulva.
-Aha. - v�laszoltam valami ilyesmit.
-Na, h�t, a saj�t fajt�m nem �l�m meg, de az ember csak t�pl�l�k, csak h�s. �gy, ahogy te megeszed a csirk�t p�ld�ul, �rted.
-Nem tudom felt�nt-e, de m�r h�napok �ta veget�ri�nus vagyok. - jegyeztem meg halkan, amire csak egy "oh" hangot adott ki v�laszk�nt. Egy kis ideig ekkor meg�llt a besz�lget�s, de a fejemben folyamatosan j�ttek a k�rd�sek, amikre m�r h�napok �ta kerestem a v�laszt.
-Hogy tudod megk�l�nb�ztetni az embereket? - k�rdeztem v�g�l.
-Hallom, ahogy a sz�v pump�lja a v�rt, �rzem az illat�t, meg tudom �llap�tani az �llag�t... Neh�z megfogalmazni ezt... Ez csak egy �rz�k, mint pl. a l�t�s. Neh�z meghat�rozni.
-Akkor az eny�met is szoktad? - k�rdeztem, kicsit tal�n f�lve a v�laszt�l.
-Biztos legyek �szinte? - finomkodott, ami azt jelentette, hogy valami emberi f�lemnek nem t�l kedvez�t fog v�laszolni.
-K�rlek. - v�laszoltam m�gis.
-�lland�an hallom. Amikor ki vagyok �hezve, akkor egyszer�en elviselhetetlen�l akarlak, van, hogy az �jszaka k�zep�n is fel�bredek az illatodra...
-Ez�rt ker�lsz el? - k�rdeztem d�bbenten, mert ekkor gondoltam bele �gy igaz�n, hogy abban a pillanatban �lhetne meg, amikor csak akar. �s senki nem tudn� meg: hiszen pap�ron nem is l�tezem...
-Sokszor. Bocs ha n�ha megb�ntalak ezzel, de nem akarlak b�ntani. - mondta, de az el�tte l�v� mondata annyira lesokkolt, hogy k�ptelen voltam v�laszolni b�rmit is. Hiszen, basszus, ha 2 napig nem megy el enni, m�r �gy viselkedik, mint egy vad�llat, nem lehet olyankor egy sz�t sem sz�lni hozz�... ilyenkor engem akar meg�lni?!

Addig a pillanatig, azt gondoltam, hogy Matt eg�sz egyszer�en neh�z eset. Amolyan igazi hiszt�rika, csak f�rfi v�ltozatban, �s b�r el�g nehezen viseltem, amikor d�hkit�r�sei voltak, nem tudtam r� haragudni. Annak ellen�re, hogy eleinte nem akarta, hogy ott legyek, szerintem eg�sz j�l megbar�tkoztunk, �s hozz�szoktunk egym�shoz... � ezt persze nem mutatta ki, merthogy 16 �ves fejemmel is meg�rtettem m�r, hogy a pasikn�l az nem men�, de tudtam, hogy az�rt neki is tetszik, amikor p�ld�ul h�lye rajzokat rakok ki a g�p�re h�tt�rk�pnek.

-Kedvellek �m, ha ez nem is l�tszik... - mondta v�ratlanul.
-Tudom. - mosolyodtam el.
-Ez�rt j�v� h�ten vel�nk j�ssz. – jelentette ki.
-Kivel, �s hova? – emeltem fel a fejem meglepetten. �n ugyan nem l�ttam Matt arc�t, de tudtam, hogy � tiszt�n l�t engem
-Turn�ra a fi�kkal.
-Mir�l besz�lsz?! – �rtetlenkedtem. – Tudod, hogy ut�lom, amikor semmit nem mondasz el rendesen!
-�n meg im�dom, amikor emiatt hisztizel. J�l �ll.
-Menj a francba. – fordultam el t�le, a falhoz h�z�dva, magamban duzzogva. De val�j�ban nagyon is �rdekelt mir�l van sz�, majd’ meg�r�ltem az�rt, hogy megtudjam milyen turn�ra akar engem vinni. Azt tudtam, hogy a k�vetkez� h�ten egy ilyen „munka �tnak” nevezett valamire megy, de elk�pzel�sem sem volt, hogy ez mit takar. Persze, �gett bennem a v�gy, hogy ezt megtudjam, de musz�j volt visszafognom. Ebben egy�bk�nt az a vicces, hogy mindenki azt magyar�zta nekem, hogy legyek t�relmes, ugyanakkor Mattn�l t�relmetlenebb emberrel (legy�nk korrektek: l�nnyel) m�g sosem tal�lkoztam, �s az�rt Tina is hajlamos volt apr�s�gok miatt kij�nni a sodr�b�l.

�reztem, hogy Matt �tkarolja a derekam.
-Tudom, hogy akarod. – s�gta a f�lembe halkan kuncogva, mire �n teljesen lemerevedtem, mint egy fadarab. Hirtelen olyan jelenet j�tsz�dott le a fejemben, amit azt hiszem jobb lett volna, ha nem k�pzelek el, mert f�lig belepirultam, �s azt se tudtam hogyan, illetve merre mozduljak. Pont azon a d�lut�non n�ztem egy filmet arr�l, hogy egy pszichopata barom hogyan er�szakolt meg egy tucat n�t, �s minden egyes „akci�ja” el�tt ezeket a szavakat ism�telte. El�g ijeszt� volt, hogy abban a pillanatban pont ez a jelenet ugrott be… Ez�rt, b�r szerettem, amikor hozz� b�jhattam, ink�bb elh�z�dtam t�le egy kicsit, amire r�gt�n el is t�volodott.
-J�, j�, vettem a lapot, hagyjalak b�k�n.
Nem nyugtatott meg ez a mondata, mert tov�bbra is az kattogott a fejemben, hogy most komolyan bepr�b�lkozott-e. �n egy 16 �ves l�ny voltam, aki 13-n�l nem n�zett ki t�bbnek, �s m�g abb�l sem a jobbik fajta, ezzel szemben meg Matt egy k�zel k�tszer annyi id�s feln�tt f�rfi, aki minden n�t megkaphatna – mi a francot akarna t�lem?!
-Miel�tt f�lre�rten�d, nem akartalak meger�szakolni. – mondta kicsit k�s�bb, miut�n tin�dzser l�ny voltomhoz h�en 20. alkalommal is �jra �tr�gtam ezt a t�m�t magamban.
-K�sz�n�m. – v�laszoltam h�ly�n.
Enn�l idi�t�bb v�laszt el sem tudok �gy ut�lag k�pzelni, �s igaz�b�l akkor sem gondoltam t�l zseni�lisnak – de h�t, mit lehet ilyen helyzetben mondani?
Matt felnevetett, a maga laza st�lus�ban.
-Tudom, hogy tudni akarod, mi az. Csak ezt akartam mondani. �gy ut�lag kicsit fur�n hangzott t�nyleg. Bocs.
-Menj a francba. – morogtam d�h�sen, de k�zben ism�t elpirultam (ez a csal�di �r�ks�gem), �s amikor belegondoltam, hogy ezt Matt is tudja, akkor megint v�r�sebb lettem…