Nehezemre esett a karomra t�maszkodni, �s felh�zni magamat. M�g mindig kimer�lt voltam, az alv�s ellen�re is. Persze, ha valaki sokkos �llapotba ker�l, egy eg�sz �jszak�t �ts�r, �s ennek tetej�be m�g er�b�l neki is dobj�k egy falnak, az el�gg� kiveszi az ember erej�t.

�pp ki akartam nyitni az ajt�t, amikor hangokat hallottam kintr�l. Nem b�rtam meg�llni, hogy ne kezdjek hallgat�zni, amint meghallottam Tina hangj�t is.

 

-El�g rosszul fogadta. – mondta Matt.

-Azaz? – k�rdezte Tina.

-Elkezdett hisztizni, �v�lt�zni, �s nekem esett. El�g ijeszt� volt, komolyan, mintha meg akart volna �lni!

-De az�ta megnyugodott, ugye?

-Be kellett vetni kicsit a fizikai er�met is, de most m�r j�l van, igen.

-Fizikai er�?

-Ja, h�t, hozz�v�gtam a falhoz… De nem lett semmi baja! Mire visszaj�ttem, m�r teljesen rendben volt.

-MI VAN?! – ki�ltott fel Tina idegesen.

-Mondom, hogy nem lett semmi baja! – v�dekezett Matt kap�sb�l.

Nem hib�ztattam Mattet semmi miatt. Ugyan fogalmam sem volt, hogy �ppen mi is folyik k�r�l�ttem, de tudtam, hogy mindennek van valami j� oka, �s el�bb vagy ut�bb mindenk�pp meg fogom tudni. Addig is pedig nincs m�s v�laszt�som, csak hogy alkalmazkodjak a helyzethez.

Hogy mindezt Tin�nak is elmondhassam, kinyitottam az ajt�t, de a kanap� m�g�tt �llva, szinte egy emberk�nt k�ldtek el:

-Lily, most menj egy kicsit vissza, l�gy sz�ves!

Kicsit �gy �reztem magam, mintha otthon a sz�leim veszekedtek volna. Ez viszont nem t�ntor�tott vissza, hogy az ajt�ra tapadva hallgat�zzak.

-Basszus, Matt, majdnem meg�lted, azt�n m�g itt is hagytad egyed�l? Norm�lis vagy? Vigy�znod k�ne r�, nem rontani az �llapot�t! – kiab�lt Tina. Ez�ttal t�vedett, sz�ks�gem volt erre az egyed�ll�tre. Ezt pedig Matt is tudta, val�sz�n�leg Tina is. Hamar t�m�t v�ltottak. 

-Ha annyira tudod mit kell ilyen helyzetben tenni, akkor mi�rt is van n�lam? – t�madott vissza Matt.

-M�r megbocs�ss, de �n m�g mindig t�bbet tettem �rte, mint te!

-L�tod, megint eltereled a t�m�t, amikor valami�rt felel�ss�get k�ne v�llalnod!

-Te csak ne besz�lj nekem a felel�ss�gr�l, neked egy nap se kellett, hogy f�lholtra verd Lilyt!

-H�nyszor mondjam m�r, hogy nem csin�ltam vele semmit?

-Ja, persze, csak megint ott tart, hogy t�bb, mint 24 �r�t aludt. Brav�!

Ez az inform�ci� kicsit meglepett. �gy �reztem magam, mint aki k�r�lbel�l 1-2 �r�t aludhatott csak. M�g mindig �lmos voltam.

-Akkor vidd el!

-Nem �rted, hogy nem tudn�k vele foglalkozni?

-Ja, ahogy k�ptelen vagy legal�bb 200 �ve egy norm�lis kapcsolatot kialak�tani!

-A mag�n�letem ne keverd bele!

Ezen  a ponton r�j�ttem, hogy a helyzet val�s�gos. 200 �ve?! Uram aty�m. Le kellett �ln�m, hogy feldolgozzam ezt az inform�ci�t. Ez volt „az �j Lily” els� szembes�l�se a val�s�ggal. Egy�bk�nt sem �rtettem, hogy mi volt konkr�tan a vita t�rgya. Egyik�k �let�t sem ismertem el�gg� ahhoz, hogy b�rmilyen v�lem�nyt le tudjak sz�rni. Legal�bb egy f�l �r�t veszekedtek m�g, els�sorban Tina felel�ss�gv�llal�s�val �s Matt bunk�s�g�val kapcsolatban, de olyan szem�lyeket �s olyan esem�nyeket eml�tettek, amikr�l semmit nem tudtam.

-Na j�, figyelj, ink�bb takarodj a pics�ba a lak�somb�l, �s gyere vissza akkor, ha m�r k�pes leszel norm�lisan v�giggondolni a dolgokat! Lilyvel nagyon is j�l meg lesz�nk, �s mellesleg tudom Lily, hogy hallod amit mondok! – mondta Matt, az ut�bbi tagmondatot kicsit hangosabban. Egy cseppet elpirultam, rossz �rz�s hallgat�z�s k�zben lebukni. Persze, hogy tudja, de mi�rt kell erre k�l�n felh�vni a figyelmem? Egy cseppet megal�z� az�rt…

-Ha Lily nem lenne itt, akkor esk�sz�m, hogy a puszta kezemmel t�pn�m ki a sz�ved, hogy ut�na minden csepp v�redet kisz�vjam bel�led! – mondta Tina j�val halkabban, de t�ls�gosan is �szint�n. Ezt hallv�n szinte rosszul voltam, rettenetes h�nyinger t�rt r�m.

A bej�rati ajt� csap�d�s�t hallottam, majd szinte azonnal a h�l�szoba ajtaj�nak ny�l�s�t. Feln�ztem, �s Mattet l�ttam, ahogy let�rdel el�m.

-J�l vagy, ugye? – k�rdezte.

-Jobb lett volna, ha ezeket nem hallom. – n�ztem ijedten a szemeibe.

-Sajn�lom…

-Majd megszokom. – er�ltettem magamra egy halv�ny mosolyt, de a legkev�sb� sem volt ez �szinte. Gondolom � is tudta.

-Gyere, vedd be a gy�gyszered, �s csin�lok valami reggelit neked, j�?

B�lintottam, majd am�g � a h�t�ben matatott, elmentem a mosd�ba. 

 

Ugyanolyan f�s� volt a mosd�kagyl� mellett, mint amilyen Eve-n�l is… Nem akartam r�gondolni. N�lunk csal�di von�s volt nem besz�lni, nem gondolni a kellemetlen dolgokra. Err�l eszembe jutott Eve els� bar�tja. A fi�ra m�r nem is nagyon eml�kszem, annyit tudok r�la, hogy l�nyeg�ben el�k�sz�t� �ta egy oszt�lyba j�rtak Eve-vel. A n�v�rem annyi id�s volt, mint �n, amikor �sszej�ttek. M�sf�l �vig j�rtak, azt�n a fi�t egy baleset �rte. Ny�ri munk�n volt, egy metr� �p�t�s�n�l. Baleset t�rt�nt: nem sz�ltak neki, hogy nincs �ramtalan�tva a rendszer, � pedig hal�l nyugodtan ment le a vezet�kekhez dolgozni… H�t, eln�z�st a morbid humor�rt, de a felvillanyoz� �lm�ny ut�n val�ban hal�l nyugodt lett. �r�kre…

Eve teljesen �sszeomlott. Heteken kereszt�l nem lehetett vele mit kezdeni, teljesen kifordult �nmag�b�l, senkivel nem volt hajland� besz�lni. Azt�n egyik nap, a csal�d elment �t bar�tokhoz egy vacsor�ra, �s mire haza�rt�nk, Eve ism�t rendbe szedte mag�t, �s az eg�sz lak�st kitakar�totta, �s olyan volt, mintha mi sem t�rt�nt volna. Mindenki �r�lt, senki nem k�rdezte mi t�rt�nt. Csak �n, p�r h�nap m�lva… Akkor mondta el, hogy mire j�tt r�: mindig kell egy c�l, amit ki kell t�znie maga el�. Lehetnek kisebb c�lok is, p�ld�ul elmenni a boltba, �s megvenni egy zacsk� gumicukrot, a l�nyeg, hogy hajtson, �s folyamatosan eml�keztessen, hogy m�g �lsz.

 

Amint ez eszembe jutott, tudtam, hogy nekem is ezt kell tennem. B�r semmi �tv�gyam nem volt, elterveztem, hogy annyit eszek majd, amennyit csak lehets�ges. Nem �reztem j�l magam ilyen sov�nyan, a r�gi testemet akartam. Elhat�roztam, hogy visszah�zok. Legal�bb egy ok� szintre… Addig sem agyalok olyan dolgokon, amelyekre (m�g?) nem kaphatok v�laszt.